Településünk bemutatkozik

Délegyháza

Délegyháza Község Budapesttől délre kb. 30 km távolságra található. Északról Dunavarsány, délről Kiskunlacháza, nyugatról Majosháza, keletről Bugyi Község határolja.

A település megközelíthető a Budapest Kőbánya- Kispest- Kelebia vonalon, valamint Bp. Népligetről Volán busszal.

A község lakóinak száma 3128 fő,

Délegyháza Község múltjáról csupán feltételezéseink vannak. Valószínű, hogy a honfoglalás idején fejedelmi szállásterület volt, később az Árpád­korban templomos hely lehetett a környező Taksony, Varsány helységekkel együtt. Levéltári adatok szerint ezt a területet 1459-es birtoklevél alapján Ordasháza néven Zsigmond király adományozta vitézi tetteiért a Szentiványi családnak. A község területe puszta, tanyavilág volt évszázadokon keresztül, az 1945-ös évekig földbirtokos családok gazdálkodtak rajta. A legismertebbek a visszaemlékezések szerint a Jankovich, Piróth, Kristoffy, Görgey, Vörös, Korányi, Sárossy család.

A kastélyok és udvarházak közül csupán egy épület maradt meg, a jelenleg Kölcsey Művelődési Háznak helyet adó Piróth kastély.

Délegyházát önálló községként 1949 augusztusától tartják számon, Alsó- és Felső Délegyháza valamint Galla- hegy egyesítésével jött létre. A település megszervezésében komoly érdeme volt Pest megye akkori főispánjának Házi Árpádnak, ma utca őrzi emlékét.

A község az 1950- 60-as években nagy fejlődésnek indult, ennek oka a munkalehetőséget biztosító Termelő Szövetkezet és a nagyarányú építkezések miatt fellendülő kavics kitermelés. Mindkét gazdasági egység nagy szerepet vállalt a község fejlődésében.

A bányaművelés során keletkezett tiszta vizű tavak új lehetőséget nyitottak meg a település számára. A pihenésre, horgászásra, rurdésre vágyók felüdülést nyerhetnek a nyolc összesen 200 ha vízfelületű mesterséges tó vízében és annak környékén.

A község ma már 600lakóházzal, 1100 hétvégi házzal, üdülővel rendelkezik. 1996-ban a község megalkotta saját címerét és zászlóját, amit a község határában található 400 éves vadkörte fa motívuma díszít.

Az utóbbi évek fejlődéseként a község valamennyi infrastruktúrával rendelkezik, belső útjai szilárd útburkolatúak. A község iskolája tornacsarnokkal rendelkezik, az óvodában az idei évben indult az

ötödik csoport. Könyvtára, sport egyesülete, body terme van a községnek. A Szabadság téren áll a katolikus és református felekezet impozáns temploma. Délegyháza legidősebb és legdíszesebb épülete a Kölcsey Művelődési Ház, ami Piróth István fóldbirtokos kúriája volt a háború előtti időkben. Az épületet a századfordulón kezdték építeni. Jelenleg egy közel 150 főt befogadó nagy teremmel, zene szobával, klub helységekkel rendelkezik, ahol művészeti csoportok, klubok tartják foglalkozásaikat és ez a nagy rendezvények színtere is. A 2007-ben felújított épület Kölcsey Művelődési és Információs Központ néven új szolgáltatásokkal várja az érdeklődőket.

A Piróth kastély

Nevezeteségek

Vadkörtefa

Szent Erzsébet szobor

Szent István Szobor

Műemlékek

Híres Embereink

Kátai Imre

Délegyházán élt, alapított családot dr. Kátai Imre, Széchenyi díjas akadémikus, az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.

könyvtár

Balogh Béni

Nekézsenyen született 1922-ben. 1942-ben Sárospatakon tanítói diplomát szerzett. 1943-ban bevonult katonának. 1947-48-ban Miskolcon tanított. 1948-51-ben a budapesti pedagógiai főiskolán tanult. 1951-től Ózdon, Délegyházán, Pilisborosjenőn és Budapesten tanított. 1962-ben Szegeden tanári oklevelet kapott. 1962-től 1983-ig általános iskolai tanár és könyvtáros volt Budapesten. Ifjúsági és önéletrajzi regényeiben a régi borsodi palóc világot rajzolja meg.

Művei:

– Gyöngyhúrú citera 1958
– Éleskővár kincse 1971
– Vidróczki a nevem! 1979
– Szépen szálló sólyommadár 1981
– Vadócok a Bükkben 1984
– A rablólovag aranyai 1986
– Szivárvány a Sajó felett 1987
– Omló bástyákon hulló csillagok 1990
– Csatára fel! 1994, 1998
– Magyar királymondák 1994, 1998
– A hóförgeteg lovasa 1999